Szerzői archívum: magwas

Érdekes részeredmény

Az V. kerületben az MKKP jelöltet cserélt, a széndarab helyett Horváth Andrást inditja. Ezzel az előválasztó portálon egy apró dilemma elé kerültünk. Vajon akik a széndarabra szavaztak, azok ezt a jelöltet is ugyanoda rangsorolták volna? A megoldás az lett, hogy az eredeti jelöltet töröltük, majd elinditottuk az új jelöltet. Ez után egyetlen új szavazat került leadásra, amely az új jelöltet első helyre rangsorolta, aki ettől azonnal Condorcet győztes lett. Miért?

A megoldás egyszerű: az új jelölt minden olyan szavazólapon, ahol szerepelt, megelőzte az összes többi jelöltet, és nem volt olyan szavazólap, amelyen valamelyik másik jelölt megelőzte volna.

Mivel az előválasztó portálon nem lehet egy jelöltet kihagyni a szavazásból, ezért a korrekt összesités érdekében a következőeket fogjuk tenni:

– Figyelmen kivül hagyjuk azokat a szavazatokat, amelyekben nem szerepel minden jelölt.

– A szavazás után felhivjuk a figyelmet, hogy  a végleges eredményben csak azok a szavazatok lesznek figyelembe véve, amelyek után nem volt jelöltcsere és nem jelentkezett új jelölt. Ezért érdemes visszanézni a portálra, és újra szavazni. Egyúttal megadunk egy dátumot, ami után biztosan beszámitásra kerülnek a szavazatok.

A portálon közölt eredményeket a végleges jelöltlista eléréséig nem tisztitjuk meg a be nem számitott szavazatok hatásától, hiszen azok a nem új jelöltek közötti viszonyokat mutatják, és néhány szavazat után az új jelöltek is be fognak sorolódni a megfelelő helyre.
A fenti szabállyal a visszalépő jelölteket szerencsére lehet új szavazat leadása nélkül is kezelni.

Helyezés Név
1 Horváth András  – Condorcet gyöztes
2 Kalózpárti Jelölt (bárki)
3 Juhász Péter
4 Fekete-Győr András
5 A többit ellenzem
6 Böröcz László

Szavazatok száma:13

Az eredmény részletei

Az alábbi táblázat sorai és oszlopai is egy-egy jelöltnek felelnek meg. A táblázat celláiban az látható, hogy a sorban szereplő jelölt hány szavazónál előzte meg az oszlopban lévőt. Zöld szin jelöli, hogy a sorban lévő jelölt a szavazók többségénél megelözte az oszlopban lévőt.

Amennyiben a táblázat felső sorában nem minden mező zöld, akkor a végső eredmény megállapításához szükség volt a Schulze eljárás második lépésére is.

 

1 2 3 4 5 6
1 Horváth András 1 1 1 1 1
2 Kalózpárti Jelölt (bárki) 0 6 8 7 9
3 Juhász Péter 0 5 9 10 12
4 Fekete-Győr András 0 2 3 9 11
5 A többit ellenzem 0 3 3 3 10
6 Böröcz László 0 1 1 1 2

 

A Nem Jeti tanulságai

Lezárult a Nem Jeti konzultáció. A tervek szerint lesz majd másik, szebb, nagyobb. Addig is lássuk, hogy mik a tanulságok?

Létezik társadalmi konszenzus

A magyarok igenis képesek megegyezni a nemzeti sorskérdésekben. Csak a politikusaink ezt nem akarják. Példáu a szórványban élő magyarok kérdését annyiszor és annyiféleképpen tematizálták, őket annyi politikai célra felhasználták már, hogy az ember azt gondolná, ebben nem lesz megegyezés. Ennek ellenére a – vélhetően jórészt baloldalinak és liberálisnak cimkézett – válaszadók túlnyomó többsége igennel válaszolt a rájuk vonatkozó kérdésre.

A legfontosabb az egészségügy, az oktatás, Paks II és a választási rendszer kérdése

Ezeket a kérdéseket – ilyen sorrendben – tartották a válaszadók a legfontosabbnak.

A korrupció nem érdekel senkit?

A korrupció üldözésére vonatkozó konkrét intézkedési javaslatoknál a fentieken kivül a hagyományápolás és a gyermekvállalás segitése is fontosabbnak tűnik. Én csak remélni merem, hogy ennek az volt az oka, hogy az általánosabban megfogalmazott kérdések jelentőségét magasabbra értékelik az emberek.

A marihuána teljes legalizálása vitás kérdés

Erre a kérdésre érkezett a legtöbb “nem” (39.4%), és “rossz a kérdés” (12.1%) válasz összesen, igy ez az egyetlen kérdés, ami 50% alatti (48.5%) “igen” választ kapott. Többen megjegyezték, hogy a teljes legalizáció mellett vannak vélhetően népszerűbb alternativák, mint pl. az orvosi célú engedélyezés vagy valamilyen korlátozott, állami monopólium melletti legalizálás. A “rossz a kérdés” válaszok nagy aránya mutatja, hogy ez a kérdés nem sikerült a legjobbra.

Vitásra sikerült a Magyarország és az Európai Unió viszonyát firtató kérdés is. A válaszadók több, majdnem 2/3-a (64.8%) egyetért abban, hogy a kormánynak kell konfliktusokat felvállalni, de a 18.3%-os “rossz a kérdés” arány mutatja, hogy ez volt a kérdéssor legrosszabbul feltett kérdése. Többen megjegyezték, hogy nem mindegy, hogy mi a konfliktus oka, illetve volt olyan válaszadó, aki kerek perec kijelentette, hogy az EU-ban jobban bizik, mint Magyarország kormányában.

A konzervativ értékek

Ahhoz képest, hogy a konzervativ értékek mentén megfogalmazott kérdések (hagyományápolás, gyermekvállalás segitése, szórványban élő magyarok és az eléggé rosszul megfogalmazott EU-s kérdés) későn kerültek bele a kérdőivbe (a válaszadók mintegy ötöde válaszolt rájuk), és a válaszadók nagy része számára nem a konzervativ értékek a legfontosabbak, a hagyományápolás és a gyermekvállalás kérdését számomra meglepően fontosnak súlyozták az emberek.

Amiről nem esett szó

A beirt javaslatok között nagyon több, a demokrácia alapjaival foglalkozó volt (alkotmány, jogállamiság, fékek és ellensúlyok rendszere). Többen foglalkoztak a politikai közbeszéd minőségével (bár arra vonatkozóan volt kérdés), és fogalmaztak meg konkrét intézkedési javaslatokat, különösen a korrupció és a jogállami intézményrendszerek témájában.
Volt több, hátrányos helyzetben lévők (hajléktalanok, mozgássérültek, menekültek), és különösen a nők helyzetével foglalkozó hozzászólás, és a természet- és állatvédelemre is tértek ki.

Hogyan lehetne jobban?

Igen/nem kérdéseket elméleti szempontból sem lehet korrekt módon feltenni. De legalább úgy készült a kérdőiv, hogy lehetett jelezni, ha egy kérdés túlságosan rossz, és rangsorolni lehetett őket fontosság szerint is.
Az elméletileg korrekt megoldás egy olyan módszer lehetne, ahol egy-egy kérdésre több válasz van, amelyeket sorrendbe lehet tenni, és létezik dummy opció is (“amit ez alá rangsorolok, azt ellenzem”). Az persze kérdés, hogy a válaszadókat mennyire zavarn’ össze ez a ma még szokatlan módszer.

A kérdőiv felvétele során lehetett volna demokráfiai alapadatokat is bekérni, és akkor lett volna esély ennél valamivel reprezentativabb eredményt számitani.

A részletek, amelyek tartalmazzák az elhantolt ebet

A kérdőivre adott válaszok összesitését itt lehet megtekinteni. Az alábbiakban pedig a kérdések fontossági sorrendje található Condorcet módszer alapján, feltüntetve a következő kérdéshez viszonyitott verési arányt is.

1.: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország egészségügyi ellátását úgy kell átalakitani, hogy  annak minden szereplője jó minőségű, költséghatékony, mindenkinek járó alapellátás nyújtására legyen motivált?

(a következőt 10:1 arányban verte)
2.: Egyetért-e ön azzal, hogy hazánkban is olyan oktatási rendszerre van szükség, amelyben a gyermekek képessége a lehető legteljesebb mértékben kibontakozhat, európai szintű tudással lépnek ki a munkaerőpiacra és képesek az önképzésre, ahogy azt gyorsan változó világunk megköveteli?
(a következőt 17:6 arányban verte)
3.: Egyetért-e Ön azzal, hogy atomerőmű épitése helyett az állam támogassa a szél- és napenergiát, valamint a villamos energia tárolását?
(a következőt 31:17 arányban verte)
4.: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyaroszágon olyan választási rendszer legyen, amely a közös megoldások keresését célzó párbeszédre és a közügyekben való részvételre motiválja a politikusokat és a választókat?
(a következőt 147:139 arányban verte)
5.: Egyetért-e Ön azzal, hogy a parlamenti mandátumok a szavazatok arányában legyenek elosztva?
(a következőt 39:19 arányban verte)
6.: Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam támogassa a minőségi kultúrát és a hagyományok ápolását oly módon, ami kizárja a kultúra pártpolitikai célú felhasználását?
(a következőt 32:28 arányban verte)
7.: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államnak segítenie kell a fiatalok gyermekvállalását?
(a következőt 35:28 arányban verte)
8.: Egyetért-e azzal, hogy hanyag és hűtlen kezelés bűncselekménye esetén ha a felelősség nem egyértelmű, a részt vevő szervezetek vezetői egyetemlegesen feleljenek?
(a következőt 25:21 arányban verte)
9.: Egyetért-e Ön azzal, hogy állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy hatáskörében történt hanyag és hűtlen kezelés bűncselekménye esetén bármely állampolgár élhessen a pótmagánvád lehetőségével?
(a következőt 28:21 arányban verte)
10.: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés teremtse meg a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratok teljes nyilvánosságát, valamint írja elő az országos politika rendszerváltást követő meghatározó szereplői állambiztonsági múltjának szisztematikus vizsgálatát?
(a következőt 61:19 arányban verte)
11.: Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországnak saját érdekei védelmében szükség esetén konfliktusokat is fel kell vállalnia az Európai Unió intézményeivel?
(a következőt 35:32 arányban verte)
12.: Egyetért-e Ön azzal, hogy a szórványban élő magyarokat az államnak segítenie kell abban, hogy magyar identitásukat a lakóhelyükön megtarthassák?
(a következőt 40:31 arányban verte)
13.: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon büntetőjogi értelemben a kannabisz ne minősüljön kábítószernek, és a kannabisz (marihuána) fogyasztásának, megszerzésének, tartásának és termesztésének ne legyen büntetőjogi következménye?

Pártalkuk

A választási rendszer elősegíthetné egy egészségesebb politikai közbeszéd kialakulását, és azt, hogy a megoldásokat kereső politikusok kerüljenek a parlamentbe. Ezek az elemek a következőek lennének:

  1. Arányosság
  2. Nyílt lista
  3. Alacsony (technikai) parlamenti küszöb
  4. Preferenciális választás az egyéni választókörzetekben

A fentiek közül a pártok végül csak az arányosságban tudtak megegyezni. Ezt is csak nagy erőfesztésekkel sikerült lenyomni a torkukon, és kb. csak azért, mert a Közös Ország programjának egyik alapvetése volt. A Momentum pl. az utolsó pillanatig ragaszkodott körülbelül minden eleméhez annak a ’90-es rendszernek, ami egyenes úton vezetett a NERhez…
Sokan vagyunk hajlandóak akár börtönbe is vonulni azért, hogy Magyarországon normális közbeszéd legyen, és a politikusaink a köz javát nézzék. Ezt egy jó választási rendszerrel el lehet érni. Amiben a pártok most megegyeztek, bár sokkal jobb akár a ’90-es, akár a NER rendszernél, de nem elég jó.

Lássuk hát, hogy melyik elemről mit kell tudni.

Arányosság

A Fidesz a legutóbbi választásokon 44% körüli listás szavazataránnyal nyerte el a mandátumok több mint 2/3-át. Nem véletlen hát, hogy az arányosság mindenkit foglalkoztat. Egy arányos rendszerben általában nem tud egyetlen párt abszolút többséget szerezni (2/3-ot még annyira sem), ezért koalíciós kormányokat szoktak felállítani. Ez azt jelenti, hogy hogy a politikusok kénytelenek egyeztetni, kompromisszumokat kötni. A koalíciókényszer miatt ráadásul a kormányprogramok általában “középre húz”nak, több ember számára elfogadhatóak, mint bármelyik, a koalíciót alkotó párt programja. A teljes arányosság ellenzői általában a “kormányképesség” mítoszát szokták érvként felhozni. Ezzel csak az a probléma, hogy semmi alapja nincs. Olaszország úgy volt kormányozhatatlan sokáig, hogy egy aránytalan rendszere volt, sok ország pedig kormányválság nélkül képes teljesen arányos rendszert, sok pártból álló koalciókkal üzemeltetni. Ráadásul a kormányozhatóság a végrehajtó hatalommal kapcsolatos. Ha komolyan vesszük a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, akkor eléggé nevetséges ezzel jönni a parlamenttel, a törvényhozó hatalom legfőbb szervével kapcsolatban. És legyünk őszinték: egy ország nem fog abba tönkremenni, ha egy ideig nincs kormánya. Spanyolországban nemrégiben majdnem egy évig ez volt a helyzet, és a gazdasági mutaók javultak. Aki ismeri a magyar közigazgatás működését, az alighanem egyetért azzal a megállapodással, hogy az sokkal jobban működne, ha egy ideig nem szólna bele a politika a közszolgák működésébe…

Az egyéni képviselőválasztás önmagában kevésbé arányossá teszi a rendszert, hiszen pl ha az A párt mindenhol 51%-al rendelkezik, a B párt pedig 49-el, akkor az A párt fogja elvinni az összes körzetet. De ez ellen kitalálták már a “német modell”t. Ebben a mandátumok számát a pártlistákra leadott szavazatok aránya határozza meg, az egyéni körzetek mandátumainak kiosztása után a pártlistákról úgy osztják ki a mandátumokat, hogy végül beálljon a megfelelő arány.

Nyílt lista

A nyílt listás szavazást több országban is használják, a tárgyalásokon is több párt programjában megjelent. Ennek lényege az, hogy a szavazók a pártlisták sorrendjét valamilyen módon átrendezhetik. Ez – azon kívül, hogy több beleszólást enged a szavazóknak a parlament összetételébe, több módon segít elérni egy értelmesebb politikai közbeszédet. Egyrészt így a szavazóknak módja van kiszűrni azokat a politikusokat, akik korrupciógyanűba keveredtek, vagy más miatt elfogadhatatlanok. Másrészt az autonóm politikusi viselkedést preferálja, ami azt jelenti, hogy a politikusok nem sima szavazógépek lesznek, hanem várhatóan a frakción belül is érdemi vitákat fognak folytatni a párt álláspontjának kialaktásához. Ellenérvként azt fogalmazták meg, hogy túl sok név lenne az országos listás szavazólapokon, illetve hogy a nemi kvótával ez nem fér össze. Ezek azért gyenge ürügyek, mert egyrészt láttunk már hosszú szavazólapokat, amikkel tudtak mit kezdeni az emberek, másrészt EU régiós listák mellett pártonként kb. 20 név szerepelne, ami azt jelenti, hogy a választónak 20 emberből kellene választania, ez pedig nem bonyolultabb a kistelepülési önkormányzatok átlagos kislistás szavazólapjánál. A nemi kvótát pedig ha biztosra akarunk menni, így is ki lehet kényszeríteni, másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy ha a hölgyek már felkerültek a szavazólapokra, nem teljesítenek rosszabbul a férfiaknál, sőt. Az igazi indokot senki nem merte előhozni: a nyílt lista mellett nem – vagy nem annyira – tudja a pártvezetés felülről irányítani a párt politikáját, ez az alulról építkező pártokat részesíti előnyben, és nehézzé teszi azt, hogy mindenféle szívességeket biztos befutó pártlistás helyekkel viszonozzanak, így szintén a korrupció ellen hat.

Parlamenti küszöb

A parlamenti küszöb azért sokkal veszélyesebb dolog, mint amilyennek látszik, mert nagyon megnehezíti az új politikai erők kialakulását: nagyon kevés ember fog a kedvenc pártjára szavazni akkor, ha tudja, hogy az csak egy kidobott szavazat. Ezzel pedig a politikai élet megújításának lehetőségét vesszük el. Márpedig egy 5%-os küszöb mellet akár a szavazatok 20%-a is a kukába kerülhet: az emberek egyötödének nem lesz figyelembe véve a véleménye. A küszöb eltörlése esetén ráadásul az arányos rendszer is jobban teljesít, hiszen ha a koalícióban sok kis párt vesz részt, amelyek közül egy-kettő nem csökkenti 50% alá a koalíció méretét, akkor elhanyagolható lesz ezeknek a kis pártoknak a zsarolási potenciálja, ami a “kormányképesség” mítosz híveinek egyik érve.

Preferenciális szavazás

Az egyéni választókerületekben a preferenciális szavazás két párt anyagában is szerepelt, igaz, csak az Ausztráliában és Máltán alkalmazott “alternatív szavazás”, vagy “Instant Runoff Vote” (IRV). A preferenciális szavazás lényege az, hogy a szavazólapon nem egy nevet jelöl be a szavazó, hanem sorrendet ad meg. Az IRV-nél ezzel csak a második fordulót tesszük feleslegessé, de a legtöbb preferenciális módszer ennél sokkal többet tud. A legjobb ezek közül a Condorcet nevű, amelyik a választók számára leginkább elfogadható jelöltet hozza ki győztesnek. A legfontosabb persze itt is a politikai közbeszédre gyakorolt hatás: a Condorcet módszer mellett azok a politikusok tudnak sikeresek lenni, akik a megegyezést, a megoldásokat keresik, míg a ma alkalmazott módszer mellett a gyűlöletkeltés a legsikeresebb politikusi stratégia. A Condorcet módszer a korrupt politikusokat is jól szűri, míg a ma alkalmazott módszer erre nem képes. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Condorcet módszer mellett a szavazónak megéri őszintén szavazni, míg a mai módszernél érdemes arra, akinek esélye van bejutni. Ez szintén a politikai élet megújulása ellen hat.

Building floating and thermal insulating structures using only sand and electricity

This is to record an idea, so it is not patentable after this point in time (2017.07.18).
The problem is to create structures which float on water and/or have thermal insulating properties, and acceptable mechanical properties, while the materials used are cheap, and the manufacturing process is scalable. Use cases can include floating platforms, boats, off-shore or land accomodations, etc.
The solution is a closed-cell foam-like structure made of ordinary glass. The individual cells have small wall thickness, in the range where glass have elastic properties. The shape of the cells is “ridged” cube (or honeycomb) structure, where each plane have ridges in two orthogonal directions – thus the network of ridges forming a network in all three dimensions such that those ridges provide elasticity for the whole structure.
The manufacturing process is two-step:
In the first step sand is molten using laser, and pulled to create fiber.
In the second step, the structure is built from the glass fiber with additive manufacturing technique, using laser again.

Civil stratégia

Azt próbálom meg összefoglalni, hogy milyen kiutak lehetségesek a jelenlegi helyzetből, és mi állampolgárok mit tudunk tenni ezügyben.

A kiút megértéséhez fontos tisztában lenni a probléma jellegével. A NER az összes problémájával együtt csak egy tünet. Az alapvető okok két, globálisan jelenlévő trendben foglalhatóak össze:

Ezek a trendek globálisak: lásd Trump győzelmét az USA-ban, a szélsőjobboldali pártok európai megerősödését, de a venezuelai pokol vagy Argentína helyzete is emiatt van. Nálunk azért történik mindez gyorsabban, mert gyengébb a társadalom immunrendszere, mint az érett demokráciákban. Azonban mi is könnyen Törökország sorsára juthatunk. Szóval naivitás azt gondolni, hogy majd jól elköltözöl, és minden jó lesz. Ezt nekünk kell megállítani, itt és most.

A jó hír az, hogy mindkét trend ellen ismert a gyógyszer. A valódi demokrácia, ahol a döntéseket valódi társadalmi támogatottsággal bíró politikusok a választói akaratnak megfelelően hozzák, és a választóknak lehetőségük van közbeavatkozni, ha nem jó irányba mennek a dolgok.

Magyarországon ma elég rosszul állunk demokráciából, a fenti két feltétel egyike sem teljesül. Azt kell tehát megoldani, hogy egyetlen, a többi változtatást lehetővé tévő intézkedést elérjünk. Hogy ez mi legyen, arra több lehetőség van, én most az alábbiakat látom:

  • A választási/szavazási rendszer gyökeres átalakítása, Condorcet alapon
  • Minden kérdésről lehessen népszavazást kiírni, lehetőleg szintén értelmes módszerekkel
  • Az Észt példa: a közvetlenül választott köztársasági elnök a nép által készített törvényjavaslatokat benyújtja a parlamentnek.

Ezek a változtatások különböző mértékben hoznak be közvetlen demokratikus elemeket, mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, egy dologban azonban megegyeznek: mindegyikhez alkotmánymódosítás szükséges. Az alkotmánymódosításhoz pedig forradalom, vagy parlamenti 2/3 kell. A forradalmat én elvetném, mert az erőszakos eseményekből soha nem a jók kerülnek ki győztesen.

A fentiek alapján a logikusnak tűnő lépés az, hogy csináljunk egy pártot, azzal érjük el a 2/3-ot, és módosítsuk az alkotmányt ennek megfelelően. Van is ilyen párt, legalább húsz darab, egyenként kb. 10 taggal. Ez a megoldás azért nem működik, mert a pártpolitikai játszóteret alapvetően a választási rendszer határozza meg, az pedig egy olyan motivációs struktúrát határoz meg, ahol az ilyen kezdeményezések eleve halálra vannak ítélve.

Én lehetséges megoldásként azt látom, hogy a civil társadalom egésze összefog, és közösen – ki-ki az általa képviselt ügy mentén – felépítünk egy mozgalmat. Olyat, amelyik belsőleg demokratikus döntéshozatali módszereket használ, befogad bármilyen világnézetű tagokat, és egyetlen célt, a politika részvételibbé alakítását tűzi a zászlajára. Ha ez a mozgalom képes elegendően megerősödni, akkor megversenyeztetheti a meglévő pártokat, és kiválaszthatja azt az egy pártot vagy pártszövetséget, amelyiket felhatalmazza a szükséges változtatások végrehajtására egy választáson.

Fontos részletkérdés, hogy a kulcslépés megtételéhez egyetlen párt(szövetség)et kell megbízni. Ez a mai választási matematikából adódik. A döntés arról, hogy melyik pártok hogyan fognak össze “a civilek kegyeiért”, a pártokon múlik, mi legfeljebb javaslatokat tehetünk. Viszont nekünk kell ahhoz ragaszkodnunk, hogy a felhatalmazást egyetlen erőnek adjuk.

Egy ilyen mozgalom felépítése sok munka, és hosszú idő. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz addig, illetve lesz-e még szabad választás 2018 után. Ezzel kapcsolatban én a választási rendszer megváltoztatására irányuló technikai koalíciót látom az esélyesen keresztülvihető megoldásnak. Viszont ez a megoldás nem lesz képes a választási rendszer elegendő mértékű reformjára: maximum az 1990-es választási rendszerben, vagy valami annál nem sokkal jobban lesznek képesek megegyezni a résztvevők. Ez adhat még 4-12 év haladékot, de gyökeres változást nem hoz: ha visszahozzuk azt a választási rendszert, amelyiknek a NER lett az eredménye, akkor ismét NER lesz belőle, legfeljebb más szereplőkkel. Az általa nyert idő viszont életmentő lehet. A rossz hír az, hogy a civil társadalomnak erre igazán komoly befolyása nincs. Két dolgot azért tehetünk:

  1. A pártokat noszogatjuk a technikai koalíció irányába
  2. Elérjük azt, hogy a választási rendszer reformjáról szóló vitában a Condorcet módszer minél gyakrabban megemlítésre kerüljön, hogy előkészítsük a terepet a lényegi változásokhoz

A jó hír az, hogy a civil társadalom összefogása megkezdődött, és többen is komoly mozgalomépítésre adták a fejüket. Ezt a cikket nem kis mértékben azért is írtam, hogy számotokra, akik ezeken az ügyeken dolgoztok, vitaindítóval szolgáljak ahhoz, hogy ki tudjunk dolgozni egy közös stratégiát.

 

A gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyve

Itt a gyanusítotti kihallgatás jegyzőkönyve azzal kapcsolatban, hogy megdobáltam a Terror Házát vízfestékkel.

A kihallgatás után rabosítottak. A fényképfelvételkészítése közben a rendőr megpróbált rávenni arra, hogy ne mosolyogjak.
Mondtam neki, hogy konzultáltam az ügyvédemmel, és ilyet nem kérhet tőlem. Majd ha meglesz a fénykép, azt is felteszem.

kihallgatas1

kihallgatas2

[a személyes adatokat tartalmazó oldal kimaradt]

kihallgatas3

kihallgatas4

kihallgatas5

Nem hiszed el! Egy brogos lipsi lerántja a leplet az összeesküvésről!

Miért jut el egy felső-középosztálybeli értelmiségi odáig, hogy középületeket dobál meg vízfestékkel?
Természetesen a szíriuszi gyíkemberek által irányított összeesküvés miatt, amelyben őt Soros György személyesen pénzeli.

Elmondom, hogyan működik ez az összeesküvés, amelynek én is része vagyok.

Gazdag pénzemberek fizetnek politikusoknak azért, hogy nekik megfelelő törvényeket hozzanak, háborúkat robbantsanak ki. Amerikában ezt már legalizálták is, úgy hívják, hogy “PAC”. Európában amerikai cégek által pénzelt lobbiszervezetek hívják meg konferenciának álcázott nyaralásokra a politikusokat. Saját ismerőseim választások előtt nagyobb összegekkel támogatták mind az MSZP-t, mind a Fideszt annak érdekében, hogy majd kérhessenek valamit ha valamelyiket megválasztják. Simicska plakátcégeket és médiát vett, hogy a Fideszt a kampányban segítse. Andy Vajna, Mészáros, és a többi haver természetesen segítik az állampárt finanszírozását, ugyanúgy, ahogy annak idején az MSZP holdudvara. Vagy ott vannak az orosz oligarchák, akik Putyint segítik.

Mindezért cserébe a pénzemberek mindenféle előjogokhoz jutnak: Amerikában fegyvereket vesz tőlük az állam, amelyekkel háborúkat robbantanak ki az olajért. Európában mindent megtettek a TTIP elfogadásáért. Nálunk Mészáros és a többi haver földeket kaptak, Andy megkapta a szerencsejátékokat, a helyi támogatók a trafikokat, nem is beszélve a rengeteg elmutyizott EU-s pályázatról, állami közbeszerzésről, amelyet a Fidesz és régebben az MSZP barátai kaptak. Oroszországban pedig az oligarchák teljesen érinthetetlenek,a törvények sem vonatkoznak rájuk.

Ez egy olyan összeesküvés,amelyikben az egyes szereplőknek már egyeztetniük sem kell egymással, elég ha mindenki a saját érdekei szerint cselekszik. Szóval gyíkemberek nincsenek, sőt összeesküvés sem. Egyszerűen van egy önmagát erősítő folyamat, ahol bizonyos szereplők aránytalan és egyre növekvő hatalomra tesznek szert. Ami azért rosszabb, mint egy összeesküvés, mert egy összeesküvést a tagjain keresztül fel lehet számolni.

A jó hír az, hogy ezzel is lehet mit kezdeni. Hogy ezt megérthessük, nézzük meg, hogyan küzdenek ezek a pénzemberek egymással, mert ez is történik. Ott van például Gyuri bácsi. Gyuri bácsi tőzsdézik. Ahhoz, hogy sok pénze legyen, szüksége van működő tőzsdére. Működő tőzsde pedig akkor van, ha a korrupció még nem akkora, hogy minden egyes vállalat teljesen az állami csöcsön lóg. Emiatt egy ponton túl neki az az érdeke, hogy fékezze ezt az önmagát erősítő folyamatot. Ezt a folyamatot pedig az emberek akarata és a jogszabályokhoz való ragaszkodás csillapítja. A transzparencia, a jogvédő tevékenység, az emberek kiállása a jogaikért, és a mutyit célzó törvények ellen. Ezeknek pedig az emberi jogok az alapjai, különösen a szólás- és gyülekezési szabadság.
Igen, ilyen értelemben Gyuri bácsi a magyar pártállam ellensége, de ugyanakkor a magyar polgárokat segíti, egyelőre. És ne legyenek illúzióink: abban a pillanatban amint elérünk egy bizonyos (nem túl magas) szintű demokráciát, vagy más helyeken fontosabb üzleti érdekei akadnak, abba fogja hagyni a demokrácia segítését. Ezért nekünk kell kezünkbe vennünk a dolgokat, és megtenni mindent, amit meg tudunk tenni a demokrácia érdekében.

Az előválasztásról

Emlékszünk az előválasztásos sajtótájékoztatóra?
Karácsony Gergő, aki mellesleg Zugló polgármestere, jól megmondta, hogy lesz előválasztás, mert ha a többi ellenzéki párt nem is tud megegyezni, mi majd jól megcsináljuk.
Majd amikor kiderült, hogy Zuglóban lesz időközi, felmerült, hogy jól letesztelhetnénk rajta a szoftvert meg a folyamatokat.
De a polgármester úrnak fontosabb volt, hogy az MSZP megszavazza a költségvetést, azon az áron, hogy így elég jó eséllyel Fidesz többség lesz a vége. És úgyis átírják a költségvetést úgy ahogy akarják.

Ebből az apropóból vegyük át még egyszer, hogy mi is az előválasztás lényege?

A jelenlegi rendszerben a választási rendszer által meghatározott nyerő stratégia a jelöltek számára az, hogy mindenkit fikázzanak, és legjobban az, aki ideológiailag a legközelebb áll hozzájuk. Ebből következően a pártpolitkai színtéren néhány nagyon új erőn kívül (Kutyapárt, Momentum) csupa olyan politikust találunk, akik ezt a teljesen beteg politikai kultúrát képviselik. Ez olyan szinten bele van ivódva a reflexekbe, hogy már amikor nem ez lenne a nyerő stratégia, akkor is ez megy.

A DK meg az MSZP cicaharcai jól mutatják ezt. De Karácsony Gergő viselkedése is, aki pedig a többiekhez képest még mindig bír valamennyi gerinccel.

A fentiek, és néhány más ok miatt teljesen reménytelen az, hogy a jelenlegi választási rendszer mellett komolyabb számú olyan képviselő kerüljön be a parlamentbe, akik ennek az egésznek az alapvető okát, a választási rendszert megreformálnák.

A megoldás az, hogy meghekkeljük a választást. Hogy ne a hivatalos szavazáson dőljön el, ki lesz a nyertes jelölt, hanem már előtte, és olyan módszerrel, aminél a nyerő stratégia a kompromisszumkészség és az együttműködés. Azt a jelöltet, aki egy ilyen előválasztást megnyer, a szavazók a fülkében is támogatni fogják, hiszen ha valamit, a taktikai szavazást megtanulta mindenki az elmúlthuszonötév alatt.
Na erről szólna az előválasztás.

Sajnos azok az erők, akik az eddigi tevékenységük alapján egyébként nagyon jó eséllyel indulnának egy ilyen rendszerű választáson, még úgy tűnik, nem ismerték fel ennek a jelentőségét. A Momentumról nem tudom, hogy mi a véleményük, Kovács Gergő egy interjúban pedig konkrétan az előválasztás ellen foglalt állást.

Pedig a Kutyapártnak azzal a problémával is szembe kellnéznie, hogy mi lesz, ha véletlenül bekerül valahová egy jelöltjük? onnantól tétre megy a játék, és nagyon nehéz egyszerre jól politizálni, és hülyéskedni. Ezt a dilemmát meg tudná oldani egy olyan rendszer, amikor a képviselő konkrétan azt szavazza, amit a választók mondanak neki (online szavazáson), és közben mondhatja azt, hogy ő ezzel nem ért egyet, csak az oligarchái megparancsolták neki.

A negyedik hatalmi ág

Tanultuk az iskolában, hogy van a három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatás), és hogy a hatalmi ágak szétválasztása mennyire fontos. Azt is látjuk, hogy az eleve sem rendesen szétválasztott hatalmi ágak hogyan mosódnak össze ebben a legújabb magyar diktatúrában. Kicsit jobban kifelé nézve az is feltűnik talán, hogy az EU sokat emlegetett demokratikus deficitjének is az az oka, hogy a tagállamok kormányai (végrehajtó hatalmi ág) indokolatlanul nagy szerepet kapnak a jogszabályalkotásban (törvényhozó hatalmi ág).
De nem is erről akartam beszélni. Hanem az alkotmányok másik fontos eleméről: a fékekről és ellensúlyokról (amit a legújabb magyar diktatúrában…). Az ombudsman, az AB, a Köztársasági Elnök egyes jogosítványai, a pénzügyi ellenőrzés. Ezek melyik hatalmi ághoz is tartoznak? Van olyan ország, ahol ez egyértelmű. Ugyanis nem három hatalmi ág van, hanem négy. Taiwan pl. ilyen, a negyedik hatalmi ágat pedig controlnak (ellenőrzés) hívják.
Ha jobban belegondol az ember, teljesen kézenfekvő a dolog. Vonjuk össze azokat a funkciókat, amik a fékeket és ellensúlyokat adják, alakítsunk ki erre egy szervezetet. A kontrol funkció javaslatainak figyelmen kívül hagyása járjon retorziókkal. Ha mindez megvan, már csak azt kell megoldani, hogy a szervezet megfelelő emberi és anyagi erőforrásokkal rendelkezzen, és teljesen független legyen a többi hatalmi ágtól.
Az anyagi erőforrás biztosítása aránylag egyszerű, az állami költségvetés valamekkora része legyen. Ha az anyagiak rendben vannak, akkor már csak egy megfelelő vezető kell, és az emberi erőforrások is meglesznek. Tehát már csak a megfelelő, független vezető biztosítása a kérdés. A megoldás: legyen közvetlenül választott és visszahívható. Mivel hosszú távú célokat kell szolgáljon, ne legyen megkötve a mandátumának hossza. És a függetlenség okán jusson neki elég pénz, fényűző ház, stb, de ne dolgozhasson máshol, ne lehessen magánvagyona. Kb. úgy, mint a Köztársasági Elnöknek ma is.