A negyedik hatalmi ág

Tanultuk az iskolában, hogy van a három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatás), és hogy a hatalmi ágak szétválasztása mennyire fontos. Azt is látjuk, hogy az eleve sem rendesen szétválasztott hatalmi ágak hogyan mosódnak össze ebben a legújabb magyar diktatúrában. Kicsit jobban kifelé nézve az is feltűnik talán, hogy az EU sokat emlegetett demokratikus deficitjének is az az oka, hogy a tagállamok kormányai (végrehajtó hatalmi ág) indokolatlanul nagy szerepet kapnak a jogszabályalkotásban (törvényhozó hatalmi ág).
De nem is erről akartam beszélni. Hanem az alkotmányok másik fontos eleméről: a fékekről és ellensúlyokról (amit a legújabb magyar diktatúrában…). Az ombudsman, az AB, a Köztársasági Elnök egyes jogosítványai, a pénzügyi ellenőrzés. Ezek melyik hatalmi ághoz is tartoznak? Van olyan ország, ahol ez egyértelmű. Ugyanis nem három hatalmi ág van, hanem négy. Taiwan pl. ilyen, a negyedik hatalmi ágat pedig controlnak (ellenőrzés) hívják.
Ha jobban belegondol az ember, teljesen kézenfekvő a dolog. Vonjuk össze azokat a funkciókat, amik a fékeket és ellensúlyokat adják, alakítsunk ki erre egy szervezetet. A kontrol funkció javaslatainak figyelmen kívül hagyása járjon retorziókkal. Ha mindez megvan, már csak azt kell megoldani, hogy a szervezet megfelelő emberi és anyagi erőforrásokkal rendelkezzen, és teljesen független legyen a többi hatalmi ágtól.
Az anyagi erőforrás biztosítása aránylag egyszerű, az állami költségvetés valamekkora része legyen. Ha az anyagiak rendben vannak, akkor már csak egy megfelelő vezető kell, és az emberi erőforrások is meglesznek. Tehát már csak a megfelelő, független vezető biztosítása a kérdés. A megoldás: legyen közvetlenül választott és visszahívható. Mivel hosszú távú célokat kell szolgáljon, ne legyen megkötve a mandátumának hossza. És a függetlenség okán jusson neki elég pénz, fényűző ház, stb, de ne dolgozhasson máshol, ne lehessen magánvagyona. Kb. úgy, mint a Köztársasági Elnöknek ma is.