Hülyeségverseny

Szeretem, amikor vezető politikusok karolják fel az ötleteimet. Kár hogy el fogják ezt is rontani.

Az eredeti kezdeményezés még mindig működik. Én nem vagyok jó kivitelezésben, örömmel is veszem ha valaki felajánlja a beérkező vélemények figyelését és rendszerezését. De azt gondolom, hogy egy összefogással sokkal többet érünk el, mintha arra várnánk, hogy Más Valaki majd megcsinálja nekünk. Főleg,ha ez a Más Valaki egy politikus.

Kósa Lajos kezdeményezésében nekem az tetszik, hogy a felhívásból még a szóhasználatot is átvette.

Juhász Péter pedig megkapta a lehetőséget arra, hogy eldöntsem: csak trollkodik, vagy tényleg fog tenni valamit az ügyben.

Birike tanítása

A Birike kötele által meghatározott terület a következőképpen néz ki: a közepén burjánzik a fű, míg a széle akkurátusan le van legelve. Birikét pedig gyakran látni a széleken ahogyan belefeszül a kötélbe és megpróbál elérni még egy fűszálat. Sokáig nem értettem, miért teszi. Hát azért mert ő egy filozófus. Tovább…

MOST gyere ha demokrata vagy

UPDATE: A hírek szerint a rendőrség éjfélkor lezárja a Kossuth teret! Érjetek ide még előtte!

A rendőrség ismét alkotmányos jogaink sárba tiprására készül. Ezúttal egyértelművé vált, hogy hol, mikor, és mit kell tennünk hogy hatásosan tiltakozzunk ez ellen. Ne hagyjuk veszni a lehetőséget!

Az OGYM-nek bejelentett, tudomásul vett tüntetése van a Kossuth téren. A rendőrség pedig holnap (2015. február 17, kedd) hajnali három órakor fel akarja oszlatni ezt a tüntetést. A gyülekezési jog egyike alapvető alkotmányos jogainknak, nem szabad tűrni hogy azt a rendőrség illegálisan korlátozza. Oda kellmenjünk, és meg kell akadályoznunk hogy ez megtörténjen. Itt nem az a kérdés, hogy egyetértünk-e az OGYM-el, hanem az, hogy fennt szeretnénk-e tartani a demokráciát.

Gyakorlati tudnivalók:

  • Eredményt elérni csak erőszakmentes eszközökkel lehet. Nem fogjuk megtámadni a rendőröket, de nem is menekülünk el előlük. A siker kulcsa az, hogy ne tudjanak elmozdítani. Kapaszkodni kell egymásba és dolgokba, bármi is történjen.
  • Fotózz, videózz! Az elnyomás legjobb ellenszere a nyilvánosság. Ezzel tudjuk segíteni egymást.
  • Érdemes lesz legkésőbb hajnal kettőre kijönni, de legjobb még hamarább. Én például rögtön a Putyin ellenes tüntetés után odamegyek.
  • Öltözz melegen, rétegesen. Ha tudsz, hozz magaddal kulacsban teát, jól fog jönni.

És ne feledjük el Bibó István és Szt. II. János Pál tanításait:

“Demokrata az, aki nem fél” (Bibó István)

“Ne féljetek!” (Szt. II. János Pál)

Polgári engedetlenség: itt a nagy lehetőség

Mindenki hiányolja az igazi akciók lehetőségét, meg hogy csináljunk valamit, ami polgári engedetlenség. Itt van hát a nagy lehetőség: Öltözz nagyon melegen hétfőn, és a Putyin elleni tüntetés után gyere át a Kossuth térre te is!

Tuaregnek ebben teljesen igaza van: “Ha Ti odajöttök, és ott is maradtok, nem pedig hazamentek, akkor a TEK rákényszerül a biztosítási terv módosítására, nagy eséllyel elérhető, hogy nem találják elég biztonságosnak az orosz titkosok a Kossuthot ahhoz, hogy odavigyék Putyint. És akkor a Cáratyuska nem megy a Parlamentbe, ez meg elég ütős mondanivaló lenne, nemdebár: a magyar Nép megakadályozta, hogy egy nemparlamentáris ország vezetőjét a Parlamentben fogadják.”

És aki most azzal jön, hogy a Tuareg így hülye meg úgy nem lehet vele beszélni (igen, szerintem is lehetne kompromisszumkészebb), az legyen szíves gondolja át, hogy mi a fontosabb: az hogy jogállamot csináljunk Magyarországból, vagy az hogy elfecséreljük az energiát felesleges cívódásokra?

A társadalom szövete

Ez a cikk szerintem néhány nagyon fontos dologról fog szólni. Egy hétig gondolkodtam azon, hogy hogyan tudom érdekesen, viccesen, szívhez szólóan tálalni. Nem megy. Itt van hát szárazon.

A modern demokrácia válsága összegezhető azzal a folyamattal, amelyben emberek kisebb csoportja túl nagy gazdasági befolyásra tesz szert, majd ennek segítségével növeli politikai befolyását, majd ezzel a gazdasági befolyást, stb. Ha meg akarjuk érteni nem csak azt, hogy éppen mi történik velünk, hanem azt is hogy hogyan lehet a demokráciát egy-egy rövid történelmi pillanatnál tovább fenntartani, vizsgáljuk meg, hogy mi a baj ezzel a folyamattal, elvonatkoztatva magától a demokráciától:

  1. Emberek egy csoportja olyan mértékű hatalomra tesz szert, ami az adott rendszer szabályainak nem felel meg
  2. A hatalom növelésének önmagát erősítő folyamata szétveti azt a rendszert, amelyben keletkezett

Ez egy eléggé általános folyamat, a 2. pontban Róma felégetésétől a Bastille vagy a Téli Palota ostromán át egészen ’56-ig, a ’89-es rendszerváltásig, vagy akár az Alaptörvény kihirdetéséig sok történelmi eseményt felismerhetünk.

Mi az, ami ezt a folyamatot lehetővé teszi, és mi képes gátat vetni neki?

A hatalomhoz erőforrások kellenek (gazdasági befolyás), az erőforrások megszerzéséhez és politikai hatalomra váltásához pedig szervezettség. A folyamat kordában tartásához is ezt a két dolgot kell kézben tartani:

  • Legyenek jól meghatározott szabályok arra, hogy ki mekkora gazdagságra tehet szert, és milyen módon. Egy feudalizmusban a polgár nem lehet gazdagabb egy nemesnél, vagy ha igen, akkor a nemességnek tudnia kell integrálni. Egy szocializmusban senki sem lehet lényegesen gazdagabb másoknál. A kapitalizmusra is vonatkozik az az alapszabály – amelyet pont sikerült felrúgni – hogy a vagyon eloszlása a társadalomban mutasson stabil arányokat.
  • Legyenek jól meghatározott szabályok arra is, hogy a gazdasági erőforrásokat hogyan lehet politikai befolyásra váltani. És ezek a szabályok legyenek olyanok, hogy a társadalom struktúrája ne változzon meg.
  • A fenti szabályokat be is kell tartatni: észlelni kell az eltérést, és vissza kell terelni a folyamatokat a helyes irányba. Ennek van egy formális, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás működőképességére vonatkozó része (szélesen értelmezve: beleértve azt is, amikor a diktátor csak amiatt végez valamelyik alattvalójával, mert az túl erős lett), és egy informális része is, ami arról szól, hogy hogyan jut el a szabályok megsértése a formális folyamatokig. Az utóbbiról szeretnék igazából beszélni.

A kérdésnek van egy morális-etikai vetülete: A szabályokban közmegegyezés kell legyen. Bármik is legyenek azok: akár az hogy a fáraó a napisten maga és ezért minden jár neki, akár az, hogy minden embernek ugyanannyi joga van, az adót mindenkinek rendesen fizetni kell és el kell számolni az elköltésével.

Nekünk, magyaroknak van itt egy speciális megtanulnivaló. Mi is a meghatározó lépése annak, amikor egy probléma észlelése átlép az informális folyamatokból a formálisba, a bűnüldözésbe? Igen, a feljelentés. A feljelentés a rendszer megszilárdításának eszköze. Ezért gyűlöltük a szocializmusban. És sajnos azt nagyon kevesen gondolják végig, hogy egy jogállamban egy hibás feljelentés max a feljelentőnek lehet hátrányos. A szocializmusban sem a feljelentésekkel volt a baj, hanem a jogállam hiányával. Pedig a feljelentés egy jogállamban a jogállam fenntartásának eszköze. Amit nem használtunk megfelelően, le is bontották a jogállamot.

És most lássuk azt a részt, ami miatt ezt az egész cikket írtam. Szóval van az informális rész. Hogy mitől is működnek a társadalom védekező mechanizmusai? A dánok miért tudják alacsonyan tartani a korrupció szintjét (és nézd csak meg, hogy néz ki a miniszterelnökük!), nálunk miért omlott össze 25 év alatt a demokrácia? A feudalizmus miért bírta olyan sokáig? Az én válaszom: a társadalom szerkezete. A dánok sokkal tudatosabban ápolják a kapcsolataikat, határozottan a családot teszik az első helyre pl. a munkával szemben, sokkal szociálisabbak mint mi. A feudalizmusban pedig hierarchikus szerkezetű volt a társadalom, és többgenerációs a családmodell. A közmegegyezést pedig az egyház folyamatosan sulykolta.

Jó, akkor most keseregjünk egy kicsit azon, hogy akkor itt hogy a péklapátba lesz még egyszer demokrácia, meg hogy atomizálódó család és alacsony szintű társadalmi szolidaritás. Aztán ha befejeztük, akkor inkább gondolkodjunk el azon, hogy mi lehetne a megoldás. Sőt, mielőtt elgondolkodunk rajta, vegyük számba az alternatíváit annak, hogy mi magyarok rendet csinálunk közös dolgainkban. Mondjuk el lehet menni. Persze. Egy globális trend elől? Hova? Meddig?

Akkor nézzük az alternatívát. Igen, tudom hogy ami most jön az maga a kulturális sokk, és utópisztikusnak fog hatni. Csak nincs más választásunk, tehát inkább a módot kellene megtalálni, mint hogy azon kesergünk hogy miért nem megy. Építsük vissza a társadalom struktúráit. Az ember az elmúlt párszázezer év nagy részében 30-60 fős közösségekben, nagycsaládokban élt. Ezeket a struktúrákat tudjuk ösztönösen mozgatni. Többet mondok: azok akik szétbaszták a magyar demokráciát, szintén ehhez hasonló méretű egységekből felépült, részben vérségi kötelékekkel átszőtt hálózatot alkotnak, attól lettek sikeresek. Mi lenne, ha mi is felépítenénk a sajátunkat? Nem, nem azt mondom, hogy legyenek megint többgenerációs családok, vagy hogy vadidegen emberek költözzenek össze nagy házakba. Csak annyit, hogy keressük a hozzánk hasonlóan gondolkodók társaságát, találjuk meg mindazokat a módokat, ahogyan segíteni tudjuk egymást. És hogy mitől lehetünk jobbak? Hát attól, hogy kihasználjuk a demokrácia erejét, a tömeg bölcsességét.

A fenti gondolatmenetből következik

  • az a csoporthierarchiára vonatkozó javaslatom, amelyben a 30-60 fős csoportok egy fa leveleit alkotják. Így lehet a kis csoportokat úgy skálázni, hogy ne egy feudálisan hierarchikus, tehát antidemokratikus rendszert hozzunk létre
  • az a javaslat, hogy azokat a problémákat, amelyeket a szociális juttatásokkal és az FNA-val szokás megoldani, inkább családi adózással oldjuk meg, ahol progresszív adókulcs van, de a család max 60 fős önkéntes szerveződés.

 

Aktivista szerszámosláda 4: foglalás, Indignados fórum

kezjelek

Megszavaztuk hogy bennmaradunk a hétvégére, és azt is megszavaztuk, hogy biztosítjuk a sajtónyilvánosságot.

Néhány egyetemista elfoglalt egy nagyelőadót az egyetemen. És ott elkezdtek fórumokat tartani. De nem akármilyeneket. Ilyen kézjelek vannak hozzá. És pörög. És ha csak egy kicsit jó a moderálás, akkor nem viheti el egy- vagy párvalaki a témát, hanem a résztvevők közötti konstruktív vita alakul ki. Tovább…